Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
lifebeforeduringandafterthecancel

Rövid bemutatkozás

Lymph · 3 hónapja
Mivel új vagyok a blog világában és az oldalon is, gondolom illő bemutatkozni, és elmondani mi is a fránya nagy bajom .

Nos minden idén januárban kezdődött, mikor egyik napról a másikra egy nagyobb csomót találtam a hónaljamban, ami iszonyat karfájdalommal jelentkezett. Elmentem egy UH vizsgálatra, ahol az igazán hozzáértő doktornő közölte, hogy fogalma sincs mi lehet ez, 3 hét múlva kontroll ha nem múlik el, de akkor már nem a magánrendelésén, hanem a kórházban szeretné, ha megjelennék biopsziára. Rendben.... AZ orvos tudja mit csinál és hogyan. Eljött az időpont, a biopszia sem volt vészes, aminek az eredményét tülkön ülve vártam... Hiába.... 2 hónap elteltével sem tudtak választ adni mi is ez a gümő a hónaljamban, ami a szúrást követően rohamos növekedésbe kezdett, iszonyat hátfájdalommal kísérve, illetve egy újabb kistestvérrel a kulcscsontomon erősítette az azonosítatlan kinövéseket a testemen. 

Ekkor úgy döntöttem bemegyek a kórházba, kiveszek egy szabadnapot és addig el nem mozdulok míg nem hajlandóak bármi felvilágosítást adni. Így is történt... Igazából hebegtek habogtak és nem tudtak pontos választ adni, csak annyit, hogy ez egy definiálatlan szarkóma ritka fajtája , ami nagyon veszélyes. Első kérdésem: Ha ez ennyire agresszív és veszélyes nem gondolja, hogy 2 hónap akár végleges stádium is lehet? Választ ugyan nem kaptam.... Hogy is kaphattam volna. Ekkor már délutánra volt egy nagyon jó onkológus nőgyógyászhoz időpontom, aki iszonyat kedves, remek orvos és ember.. Mai napig felhív hogy halad a kezelésem és hogy vagyok... Ritka az ilyen ember..:)

Tehát általa egy sebészhez kerültem, már a szülővárosomba, ahol vizsgálat után másnap már a műtőben találtam magam és az altatást követően éreztem , hogy könnyebb a hónaljam . Éreztem , hogy nincs ott már semmi. Kivették... Nem volt más dolgunk , mint várni 2 hetet a szövettanra. A műtét március végén volt, közben pedig büszkén hízlalta magát a kulcscsontomon elhelyezkedő kis csomócska... kivették a varratot, majd leültetett az orvosom. Közölte, hogy át kell fáradnom a hematológiára, ahol már várnak. Egy fehérvérsejt megbetegedésről van szó, nyirokcsomó daganatról, melynek Lymphoma a neve. Ültem nyugodtan , teljesen kínai volt az egész és annyit kérdeztem, hogy rosszindulatú? Amire csak bólintott. 

Ekkor megismerkedtem a jelenleg is kezelő orvosommal, aki már az első találkozásunknál csontvelő biopsziát vett a kis szakrendelőjében. Iszonyat érzés senkinek sem kívánom, sokáig volt rémálmom a fájdalommal, amivel járt, azonban ma mikor eszembe jut csak a doktor úr vicce cseng a fülemben:D 
Úgy gondolta eltereli a figyelmem és mond egy viccet, ami a következő volt:
Egy nő miért nem lehet egyszerre szép és okos is? MERT AKKOR EGY FÉRFI . 
a vicc előadása és a helyzet is annyira szörnyű volt, hogy csak annyit tudtam kimondani, hogy ilyen hímsoviniszta viccet én még nem hallottam. Majd a beavatkozást követően a fájdalomtól könnyekkel áztatott arcommal ránéztem az orvosra , törölgettem a szemem:
Doktor ÚR! Olyan jó viccet mondott, hogy még a könnyem is kicsordult. :)
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Lymph
25 éves vagyok és rákos. Egy fiatal, sikeres és élettel teli lány , akinek az élet nagy leckét dobott az ölébe. Nem egy szokásos rákos emberek fájdalmairól szóló blogot szeretnék alkotni, szimplán szeretném ha a sorstársak egy kis felszabadulást éreznének az aktuális posztjaim elolvasását követően és kiszakadhatnak a nyomasztó gondolatok fogságából.